itt a kövi*.*

Fájdalom

hát édeseim előre is Boldog Újévet Kívánok!
nah de mint kérte Erna és el ne felejtsem babám is ezét meg írtam a kövit!

amit láttam az egyszerűen undorító és fájdalmas volt. Ciara a suli kurvája éppen ott flörtölt Embryvel ki kicsit sem zavartatta magát. hatalmasat kellet nyelnem ahhoz hogy letűrjem a haragomat. bár belül majd szét vetett a méreg. remegő kézzel fogtam meg a tálcát és vettem el egy almát és egy vizet. és leültem az asztalvégébe.
-sziasztok-mosolyogtam kedvesen vagyis csak inkább vicsorítás lett belőle. a fiúk furcsán néztek rám kivéve Embryt aki még mindig azon a lotyón legeltette a szemeit. vagyis csak a hatalmas kannáin. undorító volt. az alma nem akart lemenni a torkomon, többször is félre nyeltem amikor Ciara mégig húzta  akezét Embry combján. ez nekem nem megy!-Embry beszélhetnénk?-kérdeztem kicsit mérgesebben a kelleténél. miről is beszélek a barátom és most csal meg a szemem előtt. bólintott és elindult kifelé. megálltunk az ajtó mögött ahol senki sem látott minket. -nem fogok bocsánatot kérni amiért beleszólok de te mit csinálsz? vasárnap megcsókolsz azt mondod hogy szeretsz hétfőn megcsókolsz ölelgetsz ma meg-szünetelnem kellet nehogy előtörjön a sírás belőlem. nyeltem egy nagyot- ma meg ott enyelegsz azzal a lotyóval.
-tisztázzunk valamit. nem enyelegtem ciarával. tudod hogy téged szeretlek. ő jött oda.
-biztos. én nem éppen úgy láttam mintha szeretnél mert ahogy láttam nem ellenkeztél annak ahogy ott simogatott, te pedig csak legeltetted a majd ki ugró szemeidet azokon a szlikon golyókon.-pöffögtem. igaz féltékeny voltam de jogosan!
-aha itt van a kutya elásva! te féltékeny vagy!-vigyorodott el
-jaj Embry nem erről van szó! hívd ahogy akarod de én ebből nem kérek-a vigyor az arcáról egyre inkább lekonyult.
-Avril beszéljük meg.-könyörgött
-nincs mit meg beszélni-ráztam a fejemet
-Avril ne csináld! hidd el annyira szeretlek mint mást soha eddig.-emelte fel az államat
-én elhiszem de nem látom-motyogtam-szia Embry-suttogtam. vissza mentem az ebélőbe összeszedni a cuccaimat. a fiúk szomorú képet vágtak amikor felvettem a táskámat a hátamra. kimentem az ebédlőből és elmentem Embry mellett. falnak támasztott fejjel állt. egy könnycsepp kigördült a szememből. Jacob a parkolóban ért utol.
-Avril! várj hazaviszlek!
-oké, köszi.- hazavitt bent Bellával futottunk össze.-szia. te megint itt?-kérdeztem a konyhában lévő nővéremtől.
-miért hol legyek? mi baj?
-semmi-ültem le az asztalhoz
-avril. nem tudsz hazudni. Jacob! kérlek had tudjam meg!
-akkor én megyek is-és már el is tűnt de előtte adott egy csókot Bellának.
-szakítottunk-suttogtam. és a könnyeim elkezdtek folyni az arcomon.
-jaj sajnálom. mit tett?
-van a suliban egy kurva és vele enyelgett én erre felkaptam a vizet kihívtam Embryt és megmondtam neki hogy én ebből nem kérek.-hüppögtem. ő pedig át ölelt. -a fiúk hülyék.
-miért hülyézed le a férfi nemet?-kérdezte apu
-hosszú-mondta Bella. felmentünk a szobába és ledőltem az ágyra. volt valami kemény a hátam alatt. kihúztam és egy levél volt. rajta hogy Embry
Avril
sajnálom amit tettem nem tudatos volt. tényleg, hidd el. kérlek ne csináld adj nekem még egy esélyt. egy utolsó esélyt. idióta vadbarom voltam. megértem ha nem adsz második esélyt. én akkor is szeretni foglak.
Örökké......
          Embry
még egy kicsit tartottam a kezembe a levelet és utána pedig elengedtem. az pedig a földre hullott.

A suli...

 A Suli.....

Sethéknél még egy ideig ültem a konyhába. Seth többször is megkérdezte hogy nem kérek-e semmit sem. mindenre az volt a válaszom hogy nem.
-hol szeretnél aludni?-kérdezte és leguggolt hogy lássa az arcomat.
-nekem mind1
-Leah szobájában?
-nem hinném hogy örülne nekem.
-akkor marad az..az én szobám mert a vendég szoba tele van dobozokkal.
-akkor te hol alszol?-a nappali irányába nézett
-itt lent. a kanpén
-ne. aludj te fent én pedig itt lent
-nem akkor egyezzünk meg abban hogy te is és én is fent alszunk.
-áll az alku-válaszoltam és egy kicsit jobb kedvre derültem. felmentünk a szobába Seth adott nekem egy polót ami Leah volt és egy nadrágot ami szintén az övé volt meg még fehér neműt. elmentem fürdeni majd Seth is. körül néztem a szobájában. elég szép olt. kis dolgok az asztalon könyvek, fényképek amin ő és az édesapja. ahogy hallottam meghalt az édesapja egy vámpír ölte meg. Sajnálom szegényeket. tudom milyen érzés Claire néni után. megérkezett Seth is. lefeküdt az ágyra de egy rossz mozdulat miatt felszisszent.
-mi  baj?-kérdeztem és oda mentem hozzá
-semmi csak egy kis karcolás a hátamon- lehúztam róla a takarót és egy hatalmas sebbel találtam szembe magamat.
-Seth-sikkantottam fel- ez nem karcolás ez egy seb-átfordult a hátára és lefogta a kezeimet
-nyugi pár perc és nem lesz ott.
-de....
-semmi de. és most-meg rántotta a kezemet és rádobott az ágyra magával szembe fordított. -feküdj le szépen-nyomott le a párnára
-de a hátad...
-már megint az a fránya de. Te csöndben szundizol-mosolygott rám. engedelmeskedtem s elaludtam. reggel ő kelt fel korábban.-szép reggel-mosolygott kedvesen
-neked is.-nyújtózkodtam-hmmm hogyan aludtál?
-én jól de te biztos jobban....-mosolygott huncutul. mit csinálhattam?
-igen tökéletesen. miért mit csináltam?
-nagyon szeretted hogy átöleltelek.
-na ne-csúszott ki a számon-bocsi
-nem baj nekem jó volt-pirult el éslesütötte a  szemét.
-jaj de aranyos vagy-kuncogtam. felnézett azokkal a hatalmas nagy barna szemeivel. Avril! neked ott van Embry. de akkor is el kell ismerni hogy Seth egy Adonisz. na jó ezt hagyjuk. biztos van neki is egy gyönyörű,kedves,szeretni való barátnője akivel boldog. tuti. elkezdett valami csipogni. mind a ketten neki álltunk keresni Seth lent a földön én fent az ágyon. megvan! Seth telefonja volt. de még valami csörgött. felemeltem a kezemet majd a fejemet. és láttam ahogy Seth is. megint egy vonalba kerültünk. azok a szemek........
-akor itt a tiéd-mondtuk egyszerre és felnevettünk-tessék-megont csak egyszerre sikerült megszólalnunk. átadtuk egymásnak a telefonját.
-köszi. hogy lehet Embry?-kérdeztem aggódva. és láttam ahogy Seth szeméből eltűnik az a kis boldog csillogás helyette pedig csalódottság lesz.
-biztos jobban-köpte oda.
-na jó most mi bajod?.-kérdeztem csodálkozva
-nekem?  semmi, igazán boldog vagyok hogy ti boldogok vagytok.
-na jó ezt hagyjuk milyen nap van ma? és hány óra?
-hétfő.  és 6:30-nézte meg a telefonját.
-suli?-kérdeztem félve. még eddig nem voltam ebbe a suliban. kicsit féltem. bár nem tudom mitől.
-igen-fintorgott.-öhm Edward az este hagyott itt neked ruhákat. Tessék-adta át a zacskót.kiborítottam a zacsi tartalmát az ágyra. volt benne egy lila virágos felső egy fehér öv egy fekete csőnadrág és egy sál. miután rendbe szedtem magamat és a szobát és felöltöztem. lebaktattam a lépcsőn. Seth éppen a táskájával bénázott-a franc!-morogta
-várj segítek-oda mentem és rendesen bele raktam a könyvet így sikerült elhúzni a zibzárt. hálásan pislogott rám. felkaptuk a cipőnket és én egy dzsekit is. Sethnek minek is hogyha van saját kazán a  testedben. egész utat végig beszélgettük és nevettük. a suli közelében voltunk én háttal voltam mindennek csak Sethtel szemben voltam úgy mentünk amikor valaki átölelte a derekamat és arrébb vitt pontosabban egy csoport közepébe. a fiúk voltak azok.
-szia szép lány-suttogott a fülembe Embry
-szia. sziasztok fiúk.köszöntem nekik. Embry megfordított és megcsókolt. olyan régen láttam. becsöngettek. semmilyen ismerős arc nem volt bent a teremben. matek. fújj de utálom..... óra közepén Jacob írt egy sms-t
-mi van össze vesztél VELE?
-mi? nem!
-hát akkor?
-nincs hát akkor csak....
-csak?
-csak fáradt vagyok....
-persze...
-ajj Jake
-én vagyok kicsicsillag  xD
-kicsicsillag-motyogtam kicsithangosan.
-igen miss. Swan?
-semi tanárnő-végre kicsöngettek. a folyosón nemfigyeltem mert valakibe beleütköztem.
-szeva kicsicsillag-húzott  le a lépcsőre Jacob
-szia
-na mi baj van?
-semi tényleg-bíztattam
-biztos?-jól tudtam hazudni. nem úgy mint Bella
-teljesen.-álltam fel és felhúztam a "lépcsős kukámat-gyere te lelki szemetes.  milyen órád lesz?
-irodalom-fintorgott-neked?
-öhm. biosz.
-hát akor szia
-szia-elindultam a biosz terem felé. kicsit kóvályogtam mire oda találtam. ott vége voltak ismerős arcok. Jared, Seth és Paul
-szia baby baba-kiáltott felém Paul
-baby baba?-húztam fel a szemöldökömet mosolyogva.
-nem tetszik?
-nem mondtam ilyet-vigyorogtam-- egész napot végig röhögtük. szerda van. itt ülök az órán Embryvel nem bezéltemhétfő óta. írtam neki sms-t, hívtam, el is mentem hozzájuk de anyuja azt mondta hogy őrjáraton van.végre kicsengettek. elndultam az ebédlő felé amikor Leah elém lépett.-öö szia
-szia-milyen órád lesz?
-ööö tesi.-kicsit furi volt
-áhh nekem is. akkor gyere menjünk öltözni. -állt meg az ebédlő ajtajában
-öhmkcisit késöbb szeretnék enni egy almát.
-almát. úgy hallottam. nem éppen finom-hárított
-akkor valami mást-próbáltam bejutni.-Leah mit akarsz? miért nem engedsz be? van bent valami?csak 1 nyomorult almát vagy vizet vagy valmi táplálékot szeretnék bevinni a szervezetembe!-kezdett dühíteni  az hogy nem enged be
-inkább ne. gyere adok majd valamit csak gyere tudod nem jó elkésni.
-Leah! engedj be!-mondtam haragosan. félre toltam az ajtóból és bementem. amit oda bent láttam az undorító és fájdalmas volt......

hát ennyi lett ez feji. lécci komikat!

Tészta+Csók+Szerelem

Tészta+Csók+Szerelem

- hát nem tudom én ide jöttem mert unatkoztam otthon..
-ééértem- belenyúltam a lábosba és kiszedtem a benne maradt tésztából egyet. a szám fölé lógattam és beleejtettem a tésztát. vettem már ki a következőt de Embry kivette a kezemből.  csúnyán ránéztem úgy nézhettem ki mint egy 4 éves kislány akitől elvették a  a babáját.  nyúltam a következőért és azt is elpróbálta venni de nem hagytam magamat. próbáltam kibújni az öleléséből. a számban ott volt a tészta erre ő is bekapta. a közepénél viszont elcsíptem. kibújtam és felnevetve ugrottam arrébb
-ez így nem érrrr- nyávogta
-de hogy nem!-felkapott és rádobott a kanapéra. fölém tehénkedett de csak óvatosan-mit csinálsz?-sikítottam fel amikor megtalálta a legcikisebb pontomat. le estünk a kanapéról. itt is nevettünk- na most már elég lesz-Embry feje alá tette a kezét a másik kezével pedig cirógatta a kezemet. a szeme annyira gyönyörű volt. hogy áhh. és azon kaptam magamat hogy egyre közelebb jöttem azok a szemek. megcsókolt. a világ legeslegjobb érzése volt. zihálva váltunk el hisz mind a kettőnknek kell az oxigén. az én arcomra is vigyor telepedett úgy ahogy Embryére is.
-szeretlek.- mondta ki azt a bűvös zót amitőla a szívem majd ki ugrot a helyéről
-én is- mosolyogtam. felkeltünk a földről  Embry leült a székre és amikor elmentem mellette ő belehúzott az ölébe.-mit szeretne?
-egy puszit.-nyomtam egy puszit az arcára-nem ide
-hát hova?
-megmutathatom- adott egy csókot a számra kicsit sokáig tartott de nem bántam
-ide nem adhatok.-mosolyogtam
-miért?-biggyesztette le az alsó ajkát
-mert. na de én megyek mert meg seho nem vagyok
-de az ölembe vagy-vigyorgott
-na jó ezek a faviccek.. hát csodálatosak-fintorogtam. felálltam és elmosogattam.
-mi van veled? olyan szótlan vagy.
-semmi csak gndolkozok
-min?
-semmi érdekesen- igazság szerint ne nagyon gondolkoztam semmin max azon hogy Én és Embry. ez kicsit gyors. most jöttem és hát wow.
-te düjös vagy?-kérdezte meglepődötten a hátam mögött.
-nem miért?-fordultam meg. rá mutatott a fejemre. a hajam vöröses színben pompázott. mi a szösz? ajajj. baj van! elindultam az ajtó felé de nem jutottam ki mert valaminek inkább valakinek nekiütköztem.
-hova hova?-kérdezte meg Seth
-mind1 csak messze innen.-motyogtam kétségbe esve.
-összevesztetek?
-nem. valami baj van......
-mi?
-valami jön...
-mi Avril mi aza mi jön?-hallani lehetett a hangjában a kétségbe esést.néma csend felőlem. képek villantak be. egy csapat vámpír köpenyben.
-vámpírok. Volturio-suttogtam remegő hanggal.
-hol? mikor? hányan? Avril kérlek válaszolj!-ekkor már Embry is kijött.-Szólj Samnek!-utasította
-nem tudom. de valami rossz lesz. Seth segíts- sírtam el magamat. annyira rossz érzés kerített hatalmába.
-css nyugi. nincs semi baj. csak mond meg hányan jönnek.
-körülbelül 4-en avyg többen nem látok mást.
-köszönöm. híjuk Cullenéket.
-ne csak őket ne! pont ezt várják! neee-suttogtam rettegve
-mi a baj?
-engem akarnak
-ezért is hívjuk-oda lépett a telefonhoz és bepötyögte a számot.
-de..
-nincs de!-nézett rám szigorúan. 10 percig beszélt velük telefonon. kimentünk a kis rétre. a túloldalon már Cullenék áltak. közelebb jöttek.
-Avril-szólalt mega  titkos látogató
-Edward Cullen?
-és családja- helyesbített a kis kobold Alice.mindjárt itt vannak.-közölte. félkörbe álltak fel a fiúk átváltokztak és elbújtak az erdőben. előtűnt a kis vámpír csapat.
-óó kedves drága Carsline barátom- szól undorítóan nyálas hangon. felállt a szőr a hátamon.
-üdvözlet Félix
-nem éppen boldogságomban jöttem ide. mint kiderült van 1 új jövevény itt. meg mutatjátok- előre léptem.-áhh hogy hívnak?
-Avril

-Avril én Félix avgyok. Carsline az a kislány mire képes?
-varázsló
-ah szóval csak egy kis boszorka. és a farkaskák?-nézett az erdő felé.
-az nem ide tartozik.-morogta Edward
-jaj fiam e légy ennyire mogorva. na te kicsi boszorka mutasd meg hogy mire vagy képes.-előre hoztam 2 olyan lényt akitől mindig is védtek minket. egy vámpírt és egy fejvadász.  fejvadász nagyon ismerős volt.
-Avril?Avril Marie Swan?-szólalt meg a fejvadász.Tomas- óó kislány a múltkor már megjártad- még mindig rajta volt a kezemen azokat sebek amit ő okozott. próbáltam eltakarni.
-akkor melyiket választod?
-van olyan lehetőség hogy egyiket sem? motyogtam inkább magamnak.
-látsz olyat?
-akkor legyen a vámpír-sóhajtottam

Tomas

-Tomas-elengedték a fejvadászt.                                
-erről nem volt szó-mondtam haragosan
-ő kért rá-szabadkozott.
-egy mocskos fejvadász szava többet ér?-sziszegtem felé
-megkérdőjelezel?
-hazudnék ha azt mondanám hogy nem-pimaszkodtam
-Jane -morogta mérgesen és előre lépett egy  ugyanolyan vörösen izzó szempár. lehúzta a fejéről a csuklyáját. szőke haja miatt még jobban izzottak kísérteties szemek.
-nem kell-szólt közbe Jasper-vissza fogja magát- nyugalom hullámokat küldött felém.
-akkor este 7-kor Avril és Tomas itt találkoznak.-ezzel már el is tűntek. akkor ra düh tolongott bennem hogy elárultak Cullenék.
- mi a fenéért kell ilyet mondani- kiabáltam- Jasper hagy abba-kiáltottam rá mert megint nyugalom hullámokat küldött felém. annyira dühös voltam hogy felgyújtottam egy fát. Jared farkasnak még volt annyi ideje hogy elugorjon a hatalmas fenyő útjából. a fiúk is vissza jöttek hozzánk emberi alakban. Embry hozzá nyúlt a sebes kezemhez- ne nyúlj hozzám-sziszegtem még mindig dühtől izzó szemekkel. elindultam az erdő felé hogy szétcsapjak valamit. próbáltam lenyugtatni magamat nem sok sikerrel. valaki átölelte a derekamat és lehúzott az avarba.
-nyugodj meg jó- suttogta a ülembe
-nem bírok-motyogtam-Seth az nekem nem fog menni-fordultam hátra és a nyakába borultam- nem megy. ő egy fejvadász
-akkor pedig most elkezdünk gyakorolni. most van 3 óra van 4 óránk 7-ig- lelkesedett be.és fel is pattant.
-arról szó sem lehet hogy rajtad gyakoroljak- fogtam meg a kezét és vissza húztam magam mellé.
-miért?
-mert majd megoldom elég sokat tanultam már ahhoz hogy sikerüljön. vagyis... remélem hogy menni fog. sőt biztos.
-figyelj egyikünk sem akarja hogy bajod essen. főleg ahogy hallottam a gondolataimban Embry sem.
-Tudod?-bólintott- mi lesz ha meg öl?
-nem fog. nem hagyom jó?-fogta meg a kezeimet és elkezdett játszani az ujjaimmal.
-jaj Seth köszönöm hogy utánam jöttél. mert különben nem tudom hogy mit csináltam volna annak érdekében hogy megnyugodjak és tisztán tudjak gondolkodni.
-elmeséled honnan ismered?
-igen. minket mindig arra tanítottak hogy kerüljük a vámpírokat a vérfarkasokat és legfőképpen a fejvadászokat. egyszer Zorával kint voltunk az erdőben meg még pár évfolyam társaink. sötét volt már úgy 11 lehetett amikor valami megreccsent az erdőben. mindannyian körbenéztünk amikor az egyik srácot elkapták. őt ott a helyszínen meg is ölték. mi elindultunk be az erdőbe oda is követtek. nagyon meg voltunk ijedve Zorával. Hallottunk ahogy a másik fiút is elkapják valami borzasztó volt végig hallgatni ahogy kiabált de őt nem ölték meg. sikerült kiszabadítanunk amikor Zorát is elkapták.majd engem is. majd meg fulladtam annyira össze szorítottak a láncok amik a testemre voltak tekeredve. aztán ránk találtak a tanáraink és megölték szinte az összes fejvadászt kivéve Tomast ő elhurcolt engem és egy barlangban akart megölni. mint kiderült azért akart megölni mert én nem voltam tiszta varázsló sőt nem is varázsló hanem mint te is tudod ninfadora voltam. a bal kezemet össze vissza harabdő
álta karmolta.végül rám találtak akkor már alig éltem. nyílt töréssel, vérveszteséggel és agyrázkódással vittek kórházba. miután felébredtem kiderült hogy amnéziám lett. úgy fél óra után minden beugrott mint kiderült csak átmeneti emlékezet kiesésem volt. 1 hónap után kiengedtek. kész depressziós voltam. féltem hogy Tomas valamelyikőnkkel végezni fog. a balesetre két hónapra Claire a nénikém agyvérzést kapott és meghalt. körülbelül már a 100-dik önsanyargató kísérttel próbáltam amikor Zora és a szülei magukhoz fogadtak. utána pedig ideköltöztem és most is egy hatalmas nagy bajban vagyok ugyanazzal az emberrel akitől mindig is rettegtem.- néztem a földet Seth viszont felemelte a fejemet az államnál fogva.
-nem lesz baj ezt én ígérem neked. -adtam neki egy puszit az arcára.-gyere negyed 7 menjünk vissza.-elkezdett már sötétedni kint álltunk a réten. nagyban gondolkodtam amikor rájöttem egy hatalmas rejtéjre ami számomra érthetetlen volt.
-meg van!
-mi?-szóltak egy emberként
-tudom már miért rendezték 7 utánra a "találkozónkat" azért mert akkor a Volturiis be tud neki segíteni hogy teljesen eltüntessenek a föld színéről aztán pedig a Cullenéket és titeket.-mutattam itt a farkasokra- a francba már! miért nem jutott előbb eszembe!
-semmi baj mert mi is készülődtünk-ekkor előlépett Zora. hatalmas meglepődés lehetett az arcomon mert Zozo elkezdett mosolyogni.
-te.... itt?-öleltem meg
-igen én itt.- vigyorogva tolt el magától de a vigyora hamar le is hervadt.-azért jöttem mert most költöztünk ide és Jared már meg is rohamozott ezzel a Tomasos hírrel. mielőtt megkérdeznéd miben tudok segíteni nektek a válaszom az hogy velük.- mutatott arra a két alakra ki most jött elő az erdő sűrűjéből. Alec és Jane volt az.
-ti mit kerestek itt?
-segítséget neked.
-és hogyan?
-hát elég sokkal tartozunk neked és másoknak. majd elmesélem mivel. Tomas viszont nem készült fel erre- adott egy egy fadobozt. kinyitottam és benne volt egy nyaklánc rajta pedig egy medál.- ez egy védő medál amíg rajtad van addig Tomas nem tud neked ártani.-fetettem a nyakláncot a nyakamba ami egy kis ideig világított is.

Nyaklánc amit Avril kapott

-ez az jelenti hogy bekapcsolt?-kérdezte kicsit elviccelve- van hozzá távirányító is hogy ki-be lehessen kapcsolgatni?
-nem tudok róla-mosolygott Alec.
-a terv a következő-szólt közbe Jasper.-ahogy ti az erdőbe hadakoztok-itt rám mutatott-addig mi az aprt flé csaljuk őket és ti fiúk-itt a farkasokra-ti ott széttépitek Félixet senki márt csak őt. mint Alec tudósított róla vannak akik csak később scatlakoznak hozzájuk addigra visszaérünk ide a tisztásra és Tomasnak is vége. nah és itt kezdődik a bunyó-vigyorodott el és Emettre nézett- Avril itt marad és segít nekünk.
-és én..én..én?-kérdezte Bella bizonytalanul
-te, te nem tudom-mondtam
-én,én,én lent maradok a rezervátumban-dobta föl az ötletet.
-támogatom-mondtuk egyszerre
-ellenzem-mondta Edward
-nem hinném hogy sok beleszólni valód lenne vérszívó-köpte oda Jacob-ideje beismerned hogy Bella engem választott-ölelte szorosabban Bellát magához-én döntöm el hogy mi biztonságos és mi nem. Értve vagyok?
-de Jasper Avrilel mi lesz?-kérdezte kétségbe esve  nővérkém
-itt maradok- mondtam komolyan
-azt már nem- ellenkezett. valahogy gondoltam hogy ez lesz a válasz-akkor én is maradok
-Bella nem tudsz segítséget nyújtani nekünk és így Jake és jobban tud koncentrálni-mondtam
-mindjárt itt vannak- mondta Alice. Embry megfogta a vállamat és maga fel fordított.
-egy perce elrabolhatlak?-bólintottam. arrébb mentünk.. -kérlek vigyázz magadra. kérlek. szeretlek-csókolt meg de most ez nem olyan csók volt mint az előző. most ebbe benne volt a féltés, aggodalom és a szomorúság.
-hidd el meg lesz. én is szeretlek. te is jó?-bólintott. visszindultam. kicsit ideges voltam hisz 5 perc múlva meghalok.  Set is oda jött és megölelt
-vigyázz magadra. én peig rád vigyázok.
-ok-suttogtam a nyakába- te is vigyázz kérlek és ha valami  probléma lesz akkor hagyatok ott.
-arról szó se lehet- tolt el magátol. nyomott egy puszit az arcomra és újra átölelt.
-Seth itt vannak mindjárt menj-mondta Zora. adott a homlokomra egy utolsó puszit és beszaladt az erdőbe.
-menj te is-néztem rá
-nem nekem maradnom kell.-figyetem rettegve az erdőt amikor előre lépett Tomas.
-kezdhetjük kislány? vagy maradsz egy helyben és úgy végzek veled- undorítóan vigyorgott
-kezdjük vagy még fényezed a kis egódat?-kérdezte pofátlanul. mit is kéne várni tőlem. túl akartam lenni ezen. viszont halálosan féltem hogy valakinek baja esik. még én aggódtam értük nem is magamért. Tomas elindult felém és pedig elkezdtem futni a megbeszélt útvonalon. már kezdte is az "üldözősdit". jobbra pillantottam és megláttam a kis homokszínű farkast aki mellettem loholt és csak engem nézett. rámosolyogtam vagyis csak próbáltam hisz figyelnem kellet nehogy elkapjon ez a vadbarom. Edward a fejem fölött ugrándozott. balra pedig Embry vágtatott farkas alakban. leértünk a partra amikor mindegyikőjük rávetette magát az üldözőre én kifulladva borultam a homokba. fel  álltam amikor mát felbírtam és felültem Embry hátára. csak úgy süvített a  szél mellettünk ha nem ilyen körülmények között lennénk akkor még sikítottam volna is az örömtől de most még kapaszkodni is nehéz volt. visszaértünk a tisztásra ott már nagyban harcoltak Cullenék. lehet hogy nekem is el kellett volna mennem Jakkel. annyira erőtlen voltam mint még soha eddig. aztán minden olyan gyorsan történt........ egyik pillanatról a másikra egy hatalmas szőrcsomó repült el mellemet. Embry volt az. -Embry-sikítottam. és már szaladtam is. de valamiért az oldalam és a csuklóm nagyon fáj. lihegve  érkeztem meg Embryhez de már ott volt Carsline.
-Embry-rogytam le mellé. a keze tele volt sebekkel és a lába nyíltan eltört
-csak az eszméletét vesztette a csontjait meg vissza rakom a helyére mielőtt beindul a gyors gyógyulás. már el is kezdődött-Edward Jacob és Sam megfogták az ájult Embry-t és elvitték a Cullenék házába.
-gyere Avril- húzott fel a földről Seth. elmentünk hozzájuk adott egypohár vizet
-köszi- belekortyoltam az életmentő italba. teljesen ki voltam száradva.-biztos jól lesz?
-igen.-simogatta meg az arcomat.

hát ennyi lenne ez a rész komikat léccci!!!!!!

 Dance Dance and Partyelőkészület..:D

reggel van és én még mindig nyomom az ágyat. a szemembe süt az a k*rva nap.kinyitottam a szememet és a nap útjába tettem hogy ne bántsa a szememet. Embry még nagyban szuszogott mint valami édes kis kutyus. kibontakoztam a karjaiból és elindultam le a lépcsőn. lefelé a lépcsőn már láttam hogy valaki lent van. sőt valkik.
-jó reggelt Csipkerózsika.-vigyorgott Jared
-hello-motyogtam. leültem az asztalnál az egyik székre
-hoztam palacsintát- mosolygott kedvesen Emily
-jaj köszi.-és már el is kezdtem magamba lapátolni az ínycsiklandó reggelit. nagyban beszélgettünk amikor megnyikordult az egyik lépcső fok. mindannyian a hang irányába nézünk Embry volt az. oda csoszogott mellém és leült az egyik székre. fejét a 2 hatalmas tenyerébe fektette.-jó reggelt
-viszont.-motyogta
-hogy aludtál hétalvó?-kérdezett rá Leah.
-nagyon kellemesen kösz.- most már felemelte a fejét. megfogta a másik villát el ő is elkezdte enni a palacsintát.-volt egy szobatársam-itt rám pillantott.
erre  Jared el kezdett vigyorogni
-rossz aki rosszra gondol- szólt Emiliy
-de hülye aki nem- mondtuk egy szerre Leah-val és felnevettünk.
- na jó inkább egyetek-parancsolt ránk Emily. mi pedig engedelmeskedtünk. miután végeztünk a reggelivel a fiúk mentek az Istenük felé(mi is lenne az ha nem a TV) mi pedig leültünk az asztalhoz és beszélgettünk.-hogy-hogy ide jöttél mármint Froksba?
-öhm hát ez elég bonyolult. hát eddig én ugye Spanyol országban éltem Barcelonában. ott éltem ott nőttem fel ott tanultam. imádtam ott lakni. a barátnőm Zoránál és családjánál laktam olyan volt nekem mint egy húg. és hát engem mindig is érdekelt hogy kik is az igazi szüleim.rátaláltam Claire a nagynénémre mint kiderült Charlei rokona. nála laktam egy ideje amikor meghalt agyvérzésben. olyan volt nekem mint egy anyuka. végül rátaláltam Chaliera és most itt vagyok. TÁDÁM!
-sajnálom a nagynénédet. és Bellával hány év van köztetek?
-2. én most 16 vagyok.-ekkor meg jött az emlegetett szamár nővérem...Jacob társaságában.
-sziasztok-köszöntek
-helloka-köszöntünk vissza. Bells leült mellénk Jake pedig a fiúkhoz ment akik még mindig az Istenüket bámulták. végül elkezdtünk készülődni Billy szülinapjára neki álltunk a főzésnek de rá kellet jönnünk hogy nincs elég tésztánk.
-majd én elmegyek- ajánlottam fel készségesen. elindultam a  boltba de útközben beleütköztem Sethbe.
-szia Avril- köszönt az ajtójukból.-hova hova?
-szia. boltba tésztáért.
-várj én tudok adni. miért nem Leah jött érte?-fordult befelé az ajtóból hogy kivegye a tésztát a kamrából.
-jaj azt megköszönném. mert én fel ajánlottam.-mosolyogtam és elvettem a három csomag tésztát. visszaindultam miután elbúcsúztunk. amikor visszaértem már lehetett hallani a hifiből szűrődő zenét. éppen egy kedvenc Pink számom ment. betáncoltam magamat a házba. mindkét fiú csak nézett engem. én pedig kinyújtottam rá a nyelvemet. elkezdtem főzni az a nagy adag tésztát. egyszer csak egy forró leheletet éreztem a nyakamon.
-mit csinálsz?-ölelte át a derekamat hátulról. a szívem majd ki ugrott a helyéről.
-ép..éppen tésztát főzök amint látod.-fordultam meg-lányok?-olyan közel volt hozzám mint még eddig soha.
-elmentek kipakolni a partra mert ott fogják tartani.
-értem-visszafordultam a gázhoz hogy elzárjam és leszűrjem a tésztát.. addig Embry nézését végig éreztem a  hátamban. miután leszűrtem a tésztát vissza fordultam hozzá.
-és most?-kérdeztem meg.

itt a felyezet. ugye *baba* most itt van. a türelmetlen mindenedet. x)

pusy komikat pls!

Itt a videó amin avril táncolt a házban..:)

Boldog Karácsonyt!

Boldog Karácsonyt kívánok mindenkinek!

legyen Twilightban  és farkasokban gazdag mindenkinek az ünnep. 

különösen Jacobban, Embryben és Sethben gazdag.

pusylok mindenkit.

holnap hozom a frisst elvileg. ha nem akkor sajnálom.

DÜH=NAGY BAJ!!!

elindultunk bulizni amikor....

amikor megérkeztünk megláttam még 3 srácot. Jaredet, Pault, és Sethet.-sziasztok-köszöntünk egyszere és ők is pont akkor amikor mi. Bella megunta a kin való várakozást és elkezdett befelé tolni.. megálltam és visszafordultam a fiúkhoz és amikor megláttam hogy egy srác elkezdi rángatni oda mentem.
-Hé!-kiabáltam rá-hé hallod engedd el.-a fiú csak nem eresztette el ekkor rám vigyorgott. Juanelló.
-szia cica
-menj innét és engedd el őt-sziszegtem a srácok még kint álltak.
-eszem ágában sincs elengedni.
-undorító vagy-köptem oda. ekkor mér a fiúk is elindultak.-Juanelló enged el!
-dehogy csak akkor ha jössz velem 1-2 dolgot megbeszélni.
-rendben de előtte enegdd el Bellát.
-nem szó sem lehet róla-mondtak egyszerre a srácok
-maradjatok már be van tépve még a végén kárt tesz valakiben.-fordultam vissza de embry újra maga felé fordított és dühös szikrákat szóró pillantásával találtam szembe magamat.
-és ha benned tesz kárt?
-hidd el meg tudom magamat védeni
-cicám jössz?-elfordltam. Juanelló elengedte Bellát én pedig követtem- na szóval mi az hogy tecsak úgy eltűnsz?-tette fel enyelgő hangon a kérdését.
- semmi közöd hozzá! most pedig kotródj innen. menj vissza Barcelonába a suliba mert nagy baj lesz. -fenyegettem. éreztem ahogyan a hajam színe változik.
-jaj édesem ne gondolod te sem komolyan hogy a saját erődet használod ellenem.-vigyorgott bele undorítóan a képembe.
- pedig pont az volt  aszándékom
-figyelj ne játssz ninfadorát* mert a tanács ki fog jönni.- próbáltam megnyugodni hisz igaza volt ha meglát valki akkor baj lesz. vissza indultam a bejárathoz. csak Embry volt ott. csak simán elmentem mellette.
-Avril!-kiabálta- Avril!
-mi van?-fordultam meg dühösen. a nyugodtság nem nagyon sikerült....
-bántott?-kérdezte nyugodtan
-nem és ha bántott volna?-kérdeztem vissza flegmán.
-akkor ki tekertem volna azt a  vámpír nyakát.- teljesen ledöbbentem. ho..ho..hogyan..ki?..mit?:......mikor?.....
-honnan?
-tudom hogy ő egy vámpír volt. te pedig egy boszorka vagy mi....
-ho.... ho...honnan tudod?.....
-Bellától.
-és ő?
-Edward Cullen.-a hajam a szemembe omlott és láttam hogy újra barnás színű-de engem nem zavar.
-a kurva életbe! eddig sikerült magamban tartanom erre az az agytúrkálóvakondpocok meg áhhh- a hajam újra vörös színben pompázott. embry szeme pedig majdnem kiesett a helyéről.
-wow....
- mi az?
-a ...a hajad....-mutatott a fejemre. előre húztam egy tincset hogy megbizonyosodjak arról hogy tényleg vörös-e. és igen az volt.
- jah hogy ez......ninfadora vagyok. a hajam színe a hangulatomtól függ. mint például most dühös vagyok így vörös. de alaphelyzetembe ha lehet ilyet mondatni. akkor pedig szőkés barna.
-wow na gyere ninfadorám- ölelte át a vállamat és indultunk el.
-ne hívj ninfadorának.
-Belláék?fiúk?
-hazamentek.
- akkor a bulinak itt vége-biggyesztettem le az alsó ajakamat.
-öhm baj lenne ha be kéne menni az egyik ismerősömhöz?-kérdeztem félénken.
-nem persze mehetünk.-mosolyogtam kedvesen. ekkor már a kocsija előtt álltunk.-wow de jó kocsid van-egy Audi R8-as

-köszi bár a tied sem semmi.
-de azt én kaptam a barátnőm fizette.
-én pedig gyűjtöttem rá. de figyelj a szándék a lényeg

-bizony. hú de bölcs vagy.-nevetünk fel.-meg álltunk egy kis takarós faházikónál. Embry kiszállt és el kurjantotta magát.- maradsz vagy jössz.-hajolt be a nyitott ajtón
-megyek
-rendben. szia Emily.-ment be a házba és már fel is kapott egy sütit az asztalról.
-szia Embry-fordult felénk. szegény lány gyönyörű volt de szegény arcát csúnya hegek csúfítottak el.-áhh szia
-szia Avril vagyok.-Emily megölelt.
-Embry, Bella és a fiúk sokat mesélt rólad, persze csak jókat.-engedett el.
-szia Leah vagyok- fordult ki 1 helyiségből.
-szia Avril.
-Embry itt van kaja vidd el Belláékhoz. vagy hozzátok nem tudom kinél fogjuk csinálni a kaját.- nyújtott oda az említettnek egy zacsit.
-3-kor megyünk hozzátok.-mondta Leah
-öhhm.... rendben
-nah mi megyünk mer még 1000 dolog van..sziasztok-elköszöntünk mindenkitől.
-miért jön hozzánk mindenki?-kérdeztem Embryhez fordulva amikor elindultunk.+
-mert holnap lesz a szülinapja.
-aham és ezt nekem miért nem mondta senki?
-elfelejtettük-mondta megbocsájtóan nézéssel kísérelve.
-nem baj.-néma csend.
-eljössz hozzánk?
-nem tudom
-jobb lenne mert mostanában elég sok vámpír mászkál erre felé.
-te honnan tudod? vagyis honnan? na szóval érted.óóó na neee
-mi az?
-csak nem?
-mi?
-csak nem vérfarkas vagy?
-de de inkább alakváltó.
-wow. azért volt ilyen a testhőd és azért éreztem olyan irdatlan büdöset amikor ninfadora voltam.-csaptam a homlokomra
-akkor nem csak én érzetem-mosolygott rám.
-na akkor most ezzel mi is lesz?
-hát Charlei és Bella lent vannak Jacobéknál. és azt beszéltük meg a fiúkkal hogy most jobb lesz ha mindenki lent marad a La Pushban.
-de nekem haza kéne mennem pár cuccért.
-a-a-nyújtotta előra asporttáskát. kérdőn néztem rá-Bella volt. remélem jó lesz amit beledobáltunk.
-én is.-mosolyogtammeg álltunk egy sárga kis ház előtt.
-itt vagyunk- nyitotta ki az ajtót.
-hűha. tök jól néz ki.
-köszi. szia anyu
-szia Embry-jött ki a konyhából egy kedves barna hajú nő.
-csókolom-álltam meg az ajtóban a táskámmal a hátamon.
-áhh szia Marie vagyok-ölelt meg
-Avril Swan
-kérlek tegeződjünk.
-rendben
-Embry akkor itt lesztek ma a La Pushban?-fordult fia felé
-igen
-jó ok
-anya azt rakjuk már be a hűtőbe mert Billy szülinapjára lesz hús van benne.-adta édesanya kezébe aki már meg is fordult és be is rakta a hűtőszekrénybe.
-nem mentek ma le partra?-fordult felénk kérdőn
-áh ha most nem baj. nemgazán szeretnék-néztem Embryre
-dehogy baj. megmutatom a szobád gyere.
-ok.-felindultunk a lépcsőn. bevezetett a vendég szobába ami egy kis fehér fala kis szoba volt. nagyon aranyos.
-ha akarsz nálam is aludhatsz az elkövetkező 2 napban-sütötte le a szemét pironkodva.
-2 nap?
-elfelejtettem mondani?
-jaj képzeld...IGEN!!
-bocsánat. hol szeretnél aludni? itt mondjuk eléggé hűvös vagy de ha akarod akkor lehet egy testre szabott hősugárzód is.-vigyorgott kajánul.
-hát akkor inkább a a hideg szoba mert a hősugárzó túl meleg--nevettem fel
-na ezt még megbánod!
-mert mit csinálsz?
-olyat amit meg bánsz
-na jó nekem nincs energiám ehez
-mi a fene? a buli és a prty herecnője eláradt
-képzeld igen.-feküdtem le az ágyra
-hol alszol?-kérdezte újra és láttam a szemében hogy valamit nagyon akar
-nálad aludhatok?-sütöttemle  azsemimet.
-jaj de butus vagy hát persze-átölelte a vállamat és felvette a táskámat és átvezetett a szobájába a szoba hát wow valami eszméletlen jól nézett ki. pont mint Embry. falai halvány zöldes árnyalatúak. volt egy kissebb kupi de pont olyan mint egy pasi szobában. már le is vetette magát az ágyra körbenéztem a szekrényei tele volt fényképekkel emléktárgyakkal. a szekrény végén volt egy kis farkas.
-meg mutatod nekem hogy milyen vagy farkasalakban?-néztem rá csillogó szemekkel
-persze
-de akkor akkorák vagytok mint egy farkas nem?-tudakoltam.
-de de
-hány óra?
-11. szeretnél valamit csinálni ma még?
- nem tudom
-hozok takarót-kelt fel az ágyról
-segítek- beágyaztunk együtt. utána pedig elindultam a fürdőbe. utánam pedig Embry jött. amikor visszamentem a szobába ment  a TV.  úgy 5 perc múlva meg is jött Embry is. egy szál alsó nadrágban. be bújt mellém a takaró alá. felhúztam a lábamat s rádöntöttem a fejemet a vállára.
-álmos vagy?
-nem vagyok-ásítottam-annyira- egyre jobban csukódott le a szemem azután pedig éreztem ahogy Embry elnyúlik a távirányítóért és kikapcsolta  a készüléket majd lejjebb csúsztatott és ő is lejjebb csúszott. háttal fordultam neki ő pedig átölelte a derekamat.

ITT A VÉGE KOMIKAT PLS!:D

                                                                             WOW!!!!!



-úgy hogy Jared Costa-írta ki végül
-hogy mi van?-mondtam ki véletlenül hangosan amitől Embry elkezdett mocorogni- azt tök jó. ismerem a srácot. ő lesz a bátyád?
-aham. és milyen a srác?
-öhmmm.... ezt mondjuk nem nekem kéne meg állapítanom. de hát mondjuk. helys izmos kicsit nagyobbacska. de jó fej. kedves srác.
-és bejön?
-hát ez nem igaz megint kombinálsz?:O nem tetszik!
-wow akkor biztos valami más srác van a dologban......
-nincs semmilyen srác sem!
-na jó inkább hagyjuk ezt a témát.
-egyet értek. és mikor jössz?
-2 hónap :s
-ne már. de mind1 onnan tól kezdve folyton a nyakadon fogok lógni =D
-nem is bánom
-na de nekem mennem kell mert Embry ébredezik.
-ki? csajszim nem is meséltél róla.... helyes izmos. sexi?
-szia Zora
-nah de most komolyan- kikapcsoltam a gépet. néha annyira tudott zavarni Zozo kavarása. de imádtam ezt a csajt. lelógattam az ágyról a kezemet és néztem ahogy Embry ébredezik.
-jó reggelt-motyogta félig kábultan
-jó reggelt-mosolyogtam Embry megfogta a lefelé logó kezemet és lerántott maga mellé. szembe feküdtünk egymással. hirtelen ötlettől vezérelve elkezdtem csikizni de meg sem moccant. - ez így nem fair.- meg fordultam neki háttal. ő csak kuncogott rajtam. még mindig a karjaiba voltam zárva. éreztem Embry forró leheletét a nyakamon éreztem.meg borzongtam.
-dehogy is nem ér. kivel beszéltél a lap topon?
- hallottad?-bólintott- az egyik barátnőmmel Spanyolországból. vagyis z egyetlen barátnőmmel.
-értem. hány óra?
-5
-nekem mennem kell bocsi majd jövök. 7 fele Jacobbal oks?
-rendben- puszit nyomtam az arcára. és már el is tűnt.mit is kezdjek magammal?elmegyek hajat mosni és előkészülök. megmostam a hajamat. amikor már végeztem akkor hallottam hogy valaki lent van..-ki az?-kiabáltam el magamat. honnan gondolhattam volna h bárki is válaszolni fog.
- én vagyok az Bella.
-szija itt vagyok fent. a fürdőben-bejött és biccentett.
-Embry?
-elment és mondta hogy majd jön Jacobbal együtt. na készülődj.
-mit vegyek fel?
-mondjuk ruhát-feleltem gúnyosan.-na gyere.- előkotorásztam valamit a szekrényből de inkább a táskámhoz mentem és kivettem Bellának egy fekete csőnacit és egy kék felsőt. magamnak pedig egy farmert és egy csíkos felsőt. hozzá a kedvenc Converse cipőmet. Bella pedig felvehette az én egyik balerina cipőmet. -wow ki volt a stylistod?-kérdeztem kacéran. ő csak vigyorgott és elindult a lépcsőn mert dudálást hallottunk. felkaptam a dzsekimet és odadobtam Bellának a sajátját. kinyitottuk az ajtót- áá sziasztok- a fiúk végignéztek rajtunk amikor kiléptünk a verandára.Jacob végig nézett Bellán és akkorát nyelt hogy az ádámcsutkája majdnem kiesett a száján. ezen mi csak nevettünk Embryvel. az egész filmet végig nevettük Embryvel. nem csak a filmen hanem azon hogy Bella és Jacob hogy stíröli egymást. komolyan mondom amikor kimentünk a moziból gőzöm nem volt arról hogy miről is szólt de szerintem egyikünk sem. elindultunk bulizni amikor........

 Meglepi

-Edward Cullen.-
-mit keresel itt?
-Bellát. és te ki vagy?
-Avril Swan-válaszoltam flegmán
-Bella?-kérdezte meg újra. nem értettem hogy miért keresi Bellát.,
-valahol  és most tűnj el mert ide hívom apámat!
-apádat?
-Menj innen!-ekkor már el is tűnt. körül néztem de már nem láttam senkit sem. visszafeküdtem. reggel megint arra ébredtem hogy valaki matat. de most lent a konyhába. felkötöttem a hajamat egy nagy hajcsattal és lebattyogtam a lépcsőn. Reggel 11 volt. lent a konyha ajtóban Embryvel találkoztam
-óh te mit keresel itt?-motyogtam
-öhm nem akartalak felébreszteni. Charlei engedett be. azt mondta hogy keltselek fel de hagytalak.úgy 5perce jöttem.
-aha-oda másztam a hűtőhöz kivetem a narancs levet és levettem egy poharat.-kérsz?-kérdeztem fel mutatva a dobozkát.
-nem köszi-töltöttem magamnak és vissza ültem az asztalhoz. és ráfeküdtem az asztal lapra.
-mi van veled?
-nyúzott vagyok
-miért?-birizgálta a hajamat ami össze vissza göndörödve állt.
-hát...-most elmondjam neki hogy egy fószer bent mászkált a szobámba 2 körül.-úgy 2 körül éjszaka bent volt a szobámban egy pasas valami Edward Cullen és Bellát kereste.
-mit keresett ez itt?-morogta Embry dühösen
-nyugi.
-csinált veled valamit?-megráztam a fejemet.
-na jó én felöltözök. mindjárt itt vagy. de ha akarsz akkor gyere fel.-felállt és utánam jött. ki vettem egy párduc mintás leginget és egy fekete felsőt. bementem a fürdőbe és felöltöztem. megmostam az arcomat és a hajamat és kicsit összeráztam. el kell menni fodrászhoz. állapítottam meg. vissza battyogtam amikor beléptem a szobában Embry rögtön rám szegezte a tekintetét. végig nézett rajtam és egy hatalmasat nyelt.
-na mi van elvitte a cica a nyelvedet?-mosolyogtam
-nem csak jól nézel ki-dadogta
-köszönöm-mentem oda a matracomhoz és ledőltem.
-szeretnél valamit csinálni?
-nem tudom-motyogtam-aludjunk
-ne
-de
-ne
-szia alszok-kicsivel később a matrac oldala benyomódott.
-és ha azt mondom hogy megyünk ma bulizni.-ki pattant a szemem
-igen? hova? mikor?
-este Forskba
-jóóóó.Bella és Jacob ennyire jól érezték magukat az este hogy még mindig aludnak?-vigyorogtam
-nem hinném mert azt hallanám mert ott lakok a szomszédban
-ünnep rontó.
-nah menünk le a partra.-ajánlotta fel. ekkor elkezdett csörögni a mobilom. feltápászkodtam és felvettem a telefont amint a Bella név villogott.
-szia Bella
-Szia Av
-van kedvetek moziba menni?
-többesszám?-húztam fel az egyik szemöldököm
-hát gondolom Embry is ott van-már megint kombinál. megölöm ezt a csajt!
-Bellla!
-jó van na. van kedvetek?
-mikor?
-este
-nem tom. meg kérdezem és felhívlak ok?
-rendben szia
-szia-visszafordultam.-Bella volt. azt akarta hogy menjünk velük moziba. van kedved?
-nem bulizni akarsz?
-azt utána is tudok.- nevettem
-rendben-elkezdtem hívni Bellst
-szia-szóltam bele de csak nevetés és sikítás jött a túloldalról.
-szia-szólt bele Jacob
-Bells?
-Bella éppen fetreng-nevetett. a háttérből csomószor elhangzott a Jacob név-adom
-igen-lihegett-jöttök?
-aham de 1 feltétellel.
-és mi az?
-ha utána megyünk bulizni.
-rendben. este 7-kor forksmozinál. Embry tudja.
-oks
-Jacob menj már inenn
-sziasztok
-szia--letette a telefont.
/Embry szemszög/
hogy ez a lány amióta itt van csak úgy vonz magához. nem tudom hogy mi ez az érzés de azt biztos hogy nem bevésődés. habár nem bánnám. na majd megnézem azoknak asrácoknak az arcát amikor a suli folyosóján végig megy ez a csodás lány.a francba is hogy lehetek ekkora sügér hisz ő nem is a mi iskolánkba jár. hanem a a forksi gimibe.áhh... bármilyen pasival találkozhat aki elcsavarhatja a fejét. Hé Embry kezdesz féltékeny lenni! De hát akkor is túl jó helyzetben vagyok ahhoz hogy egy idióta kiüssön a nyeregből.
/Avril szemszög/
visszafordultam
-milyen nap van ma?
-Szerda. lehet 1 kérdésem?
-persze
-te hova mész suliba?
-hát a forksi gimibe mentem volna ha nem lenne túljelentkezés így La Pushba fogok járni.-mosolyogtam és láttam ahogy felcsillan Embry szeme.
-értem
-örülsz mi?
-hazudnék ha azt mondanám hogy nem.
-kedves tőled-sütöttem le a szememet pironkodva
-és mikor kell mennünk?
-7 óra.Csinálunk addig valamit?
-ok.mit szeretnél?
-nem tudom
-én mondjuk eléggé el vagyok fáradva-feküdt végig a matracon
-nem vagy éhes?-kérdeztem tőle
-nem
-akkor aludj addig én lemegyek-le mentem a lépcsőn és készítettem egy szendvicset meg is ettem. amikor vissza mentem Embry nagyban szuszogott. annyira cuki volt. elővettem a lap topom és bekapcsoltam felmentem msn-re Zora rögötn rám írt
zozo:szija
Av:szijjaaa
zozo: mizujs csajszi?
Av:semmi. ott?
zozo:nem több. van egy meglepim!
Av:Mi?
zozo:anyuék úgy döntöttek hogy vissza költözünk a La Pushba
Av: wowo ne már!!!Jézusom ez tök jó!
zozo: és van még egy meglepim
Av: mi az még?
zozo: van egy testvérem
Av: és hogy hívják?
zozo: úgy hogy................

nah pont itt a vége komikat!!:D:D:D:D:D:D

Az idegen

 Az idegen

este a kocsi dorombolására ébredtem. nem Bella illatát éreztem, valami  sokkal finomabb parfümnek volt az illata. kinyitottam a szememet  és körül néztem a kocsi hátsóülésén feküdtem. elöl pedig valaki vezetett. hát nem Embry volt??(már megint....)
-mit csinálsz??-hajoltam előre a két ülés között.
-jó reggelt Csipkerózsika-mosolyodott el
-hova megyünk? Bella?
-Bella Jakenl alszik
-és hová megyünk?-kérdeztem újra
-haza viszlek
-ne-mondtam kicsit hangosabban
-mi?
-ne menjünk...
-miért?
-mert nem akarok-folytattam a szócsatát.
-mégis miért?
-mert nem mind1-félre rántottam a kormányt ő pedig lefékezett.előre kászálódtam de teljesen véletlenül csakis pont az ő ölébe sikerült beleülni. ki is tudja hogy miért?! szemembe nézett.
-nem arról volt szó hogy túl gyors vagyok neked. ez nem az cicám?-vigyorgott kajánul. kezét a drekam köré tekerte.
- hülye vagy-nevettem fel-menjünk bulizniiiiiiii! kérlek!
-na nem - komorodott el
-de én ma szeretnék menni bulizni!
-ártott neked az a Dzsuanelló?-úgy nézett rám mint valami félőrültre.
-Juanelló(huanító). és nem. na megyünk?
-nem megyünk sehova. maximum haza. hagyd abba!
-gonosz-kimásztam az öléből és beültem az anyós ülésre.ő csak felnevetett és újra beindította a kocsit. a sebváltóról lecsúsztatta a kezét és a combomra csúsztatta. én pedig meg fogtam a  kezét és az ágyékhoz tettem.- ezt fogdosd ne engem.- megint csak mulatott rajtam. hirtelen dühből vezérelme megfogtam a slusszkulcsot és kihúztam.
-hé kiscsaj mit csinálsz?
-min nevetsz mindig? -szegeztem neki a kérdést
-rajtad, hogy ilyen sértődékeny vagy.
-kapjad már be!- nyújtottam rá a nyelvemet
-leharapom-morgott. komolyan mint valami kutya
-na azt próbáld meg édes-vigyorogtam. beindította a kocsit újra és tövig nyomta a gáz hallani lehetett ahogy a kerekek megcsikordultak. kicsit meg ijedtem amikor már a harmadik kanyart vette be 120km/h.-Embry lassítsd már!-ekkor lerántotta a kocsit az útról. felém fordult és vigyorgott.. közeledni kezdett tudtam hogy mit fog csinálni.
-Embry ne máár- sikkantottam fel amikor elkezdett csiklandozni. tejesen véletlenül úgy dőltem neki a kocsi ajtajának hogy sikerült kinyitni az ajtót. ahogy kifelé hajoltam ott volt egy árok. Embry úgy kapott észbe mint akit kígyó mart meg. megfogta a derekamat és elkezdett maga felé húzni. végül már megint anniyra közel voltunk egymáshoz.
-ma már másodszor-sutyorogtam inkább magamnak.
-majdnem össze törted magadat.
-nem baj- már majdnem megcsókolt amikor észbe kapott és becsukta a még mindig tárva nyitva lévő ajtót. hallottam ahogyan gyorsan veszi a levegőt.
-most már tényleg haza viszlek.-elindította a kocsit. én pedig vissza ültem a helyemre. hazaértünk.
-köszönöm hogy elhoztál. és te most hogyan jutsz haza?-fordultam elé.
-gyalog.-válaszolta egyszerűen
-ne már. akkor vidd el a kocsimat.
-nem köszi. haza gyalogolok én egyedül. de holnap ide jövök jó?
-oké-puszit nyomtam az arcára, és be mentem a házba. annyira fáradt voltam hogy már csak rádőltem a matracra. még mielőtt lecsukhattam volna a pilláimat meghallottam Charlei horkolását és egy darab papírt találtam amin az volt ráírva hogy holnap jövök Bella. ennyi maradt meg és már aludtam is. az éjszaka közepén mocorgást hallottam a szobában. -ki az?- megdermedt a titkos valaki a szoba közepén. felkeltem és felkattintottam a lámpát. egy srác állt ott.-ki a fene vagy te??
-Edward Cullen...............


nah itt a vége majd hozom még a kövit is..:D pusy

Szikla

helloka...=D
hát ez az egyik leghosszabb rész eddig. Szóval véleményeket kérek!!!!(könyörgő szem)
 puss

Ugrás

másnap reggel arra ébredtem hogy valaki/valakik beszélgetnek odakint......
ki nyitottam az ajtót.
-szia apu apu itt vagy?
-igen de halkan mert Avil még alszik....
-itt van?
-igen de csöndesen
-nem kell és igen itt vagyok Bella.
-jaj de jó hogy itt vagy-ugrott a nyakamba
-szia én is örülök hogy itt lehetek.
-jaj ugye nem mondod hogy a vendég szobában aludtál?
-öhm de.-mosolyogtam
-na akkor most jössz fel hozzám!-parancsolt vigyorogva-ott nagyon hideg van!
-fáztál?-nézett Charlei rám
-kicsit de felvettem egy pulcsit és jobb volt
-na futás felfelé. egy kettő- emelte fel a hangját Bella
- lányok. Jacob hívott hogy kettő felé menjetek majd le a partra.
-jó renden-mondtuk egyszerre. felcuccoltunk felvittük a felfújhatós matracot. háromnegyed órát bénáztunk vele mikor végre megtaláltuk a dugót ahova be kellet dugni a pumpát. aztán még félórán keresztül nem bírtuk felfújni a matracot.  Bella folyton ráesett mert az út közepére tettük és így mindíg kijött belőle a levegő ímit eddig belepumpáltam..... végül csak sikerült...:)
-na ezzel végeztünk is..
- és mindjárt 2
- elindulunk?
-aha csak veszek egy rendes nadrágot....
-én is. amúgy hogy tetszik itt?
-mármost imádom..nevettem
-aham értem és milyen Jacob?
-mi?
-tetszik?
-ööö Bells 1 napja vagyok itt....
-tudom de tetszik??
-helyesnek helyes nem tudom Bella tényleg.-nevettem fel. - beültünk a kocsiba és elindultunk a part felé..... úgy negyed háromra le is értünk a fiúk egy nagy tölgy fánál ácsorogtak-sziasztok
-hello-köszöntek vissza
-mit csináljunk?-tette fel a kérdést rögtön Embry
-hhmmm nem tudom.- egyszerre csak azt vettem észre hogy Embry már majdnem átkarolja a vállamat. elgé furcsán nézhettem rá mert kicsit eltántorodott. de nem sokáig mert amint a partra értünk és leültünka kövek közzé rögtön megint a közelembe volt.
-ugrunk sziklát?- szólalt meg egyszer csak Paul
-aha-mondták egyszerre Bellát kivéve
-én nem!-szólt előre
-öhm..én kipróbálnám-mosolyogtam
-ohm gyere Bella próbáld már meg tudom hogy a múltkori nem volt jó de most hidd el a húgod is ugrik.-győzködte Jacob
-na jó, talán.-15 percet meneteltünk
-kiugrik elsőként?-mindenki rám nézett
-na ne már- miért én ugorjak elsőnek?
-ugrok veled-ajánlotta fel Embry
-oks. gyere-fogtam meg a kezét.
- 3-ra ugrunk.jó?
-rendben. Bellus-fordultam vissza
majd ugrok Jacobbal-mondta és megszorította Jake kezét.
-hát jó akkor mehetünk?-pillantottam Embryre
-persze. 1,2,3-és már ugrottunk is. Embry fogta a kezemet végig, érintse szinte égette a kezemet de az most jelen pillanatban nem érdekelt. sikítanom kellet az adrenalintól ami csak úgy dübörgött a vérembe mint valami drog. már csobbantunk is. nevetve jöttem a felszínre. Embry is vigyorgott.-nah milyen volt?-kérdezte mint egy kis gyerek aki várja az ajándékát.
-elképesztő. csodás. egyszerűn áááááá-sikítottam nevetve.-köszönöm
-mit?
-azt hugrottál velem.
- egy féle képen meg köszönheted- úszott közelebb
-nem hinném hogy jó ötlet lenne-suttogtam még közelebb jött pár centi volt köztünk amikor valaki csobbant. Bella jött fel először azután pedig Jake.-szia....-mosolyogtam
 -helloka-köhögött.-  a fogaim szinte már mák darálóba mentek át annyira fáztam
-na én elkezdtek kifelé úszni,ha nem baj-Embry nem hagyott egy percre sem egyedül.amikor sekélyebb vízhez értünk már a derekamat ölelte. kibújtam a karjai közül és szépen bocsájtóan néztem rá-ááá de k*rva hideg van. Bella siess már. a kocsi kulcs merre van?
-ott a pulcsim alatt- vacogva fordult Jacob mellkasába. elkaptam a kocsi kulcsot és már rohantam is a kocsim felé.kivettem 2 pulcsit és két pokrócot is. meg fordultam és kivel találtam szembe magam hát csak nem Embry????
-Figyelj Embry. Én nem tudom hogy mit akarsz de nekem ez még gyors. ki vette a kezemből és hátat fordítva visszafelé indult. -most meg bántottalak?
-nem
-hát akkor?
-semmi bajom csak....-tovább indult.
-csak?- megtorpant és felémfordult
- nagyon szép lány vagy, nagyon tetszel nekem. és nem nagyon sikerült fékezni magamat.- mondta. arca annyira elgyötört volt hogyha akartam volna akkor sem tudtam volna mérgesnek lenni rá. olyan volt mintha egy kis kölyök kutyusra kellene haragudni.
-jaj Embry-öleltem át-ez a  baj? miért nem mondtad el? helyes srác vagy meg minden de nekem ez gyors. kezdjük tiszta lappal oks?
-rendben--kicsit elengedtem hogy a szemébe nézzek.
-vigyort-mosolyogtam rá. erre rám mosolygott azzal az irtó szexi mosolyával amitől lányok ezrei ájulnának el a ha nekik csinálná.
-na gyerünk menjünk- elindultunk a tűz felé. az égbolt már csillagos volt. a fiúk tüzet gyújtottak oda dobtam Bellsnek a takarót és a pulcsit én is felvettem és a vállamra tettem leültem a homokba és úgy próbáltam melegedni. Jacob és Bella annyira aranyosak voltak. Bella és még azt mondta nekem hogy nem tetszik neki Jake. pedig annyira jó párt alkotnának. Jacob szerintem pont olyan srác aki Bellának való csak Bella is annyira vak... na majd én akcióba lépek =) nagyban beszélgettünk amikor elkezdett csörögni a telefonom a pulcsim zsebében. Juanelló(ejtsd:huanító) volt.
-szija édesem. úgy eltűntél
-mit akarsz?-kérdeztem vissza spanyolul
-jaj baba ne csináld már.tudod hogy hiányzol?-full részeg volt a srác.
-te be vagy baszva- ezt angolul mondtam.
-neeeeemm-hallatszott.
-nem úgy tűnik. Figyelj szólj Adamnek hogy vigyen haza. legalább be is vagy tépve?
-ja
-na jó. hello- le csaptam a teleont.mindenki engem nézett.-öhm az egyik spanyol ismerősöm.kicsit részeg
- hallotta szerintem mindenki-morogta Embry. nem értem miért de úgy felhúzta magát valamin. 11 óra volt és mi még nevetgéltünk. egyre laposabbakat pislantottam.Embry vállára borult a fejem és elaludtam. este a kocsi dorombolására ébredtem.

OMG!!!!!Thanks! óó köszönöm!!wwwwwííííííí!!!!

ááááá!!!wiiiiiiiii!!! lányok!!!és persze fiúk!!!!!! megkaptam az első díjamat!! nah kitől életem szerelmétől(ne vok lezbi) DorCsától!!!!!! I love DorCsa!!!!(L)<3

nah hát és akkor most jön a minent eldöntő pillanata! kinek is szeretném tovább küldeni hát mondjuk:

• Haylie Nézz be! 
• Bree Swan Nézz be!
• Carly Nézz be!

hát és még egyszer köszönöm neked DorCsa!!!!!!!!!(L)(L)<3<3

1. rész

nahhh dórikaaaa! most megfogd tudni a kérdésedre a választ!!!Tátátrátátáááá!!xD

12 órát utaztam Port Angelesbe. a repülőtér aulájában csomagokat tolva jelenetem meg. sürgölődő forgolódó emberek mászkáltak mint 1 hangyaboly. körbenéztem jobban és ekkor megláttam a nevemet egy táblán amit egy bajszos 40-es évit élő férfi állt oda mentem.
-szia Avril-ölelt meg Charlei
-Szia Charlei.
-Óó kicsim te mennyit nőttél ebben a 9évben.
-Hát igen 6 éves koromban voltam utoljára itt anyuval.
-na de gyere menjünk-megfogta a csomagok egy részét és elindultunk a rendőrautó felé. másfél órát utaztunk amíg Forksba nem értünk onnan már csak 10 perc volt. Cahrleivel az egész utat végig beszéltük. megálltunk egy fehér kis ház előtt.- hát itt volnánk.-mondta miután beléptünk a házba és szembe találtam magamat a nappalival. elkísért a vendégszobáig.- szólj ha kell valami. pokrócot majd hozok mert itt elég hűvös szokott lenni.
-rendben köszi.
-nincs mit kicsim.-kipakoltam és berendezkedtem a "szobámba". úgy 7 óra felé Charlei szólt hogy jöjjek ki a konyhába.
-szóval ha van kedved akkor le mehetnénk az egyik is merősömhöz a La Pushba.
-rendben ok. van kedvem. legalább látom a partot is.
-nem olyan nagy szám mint Spanyolországban.
-nem fog zavarni sokkal jobban kedvelem a csendesebb helyeket.
-most már látom miét hasonlítasz annyira Bellára.apropó Bella majd jön este csak egyik barátnőjénél van és azt üzeni hogy sajnálja hogy nem tudott itt lenni az érkezésednél.-bólintottam.-hát akkor indulhatunk?
-persze- most is végig beszélgettük az egész utat amíg meg nem érkeztünk egy kis piros házikóhoz. a verandán pedig egy tolószékes Charleival egyidős férfi ült.
-szia Billy. ő itta lányom.
-szia Billy Black vagyok.
- Avirl Swan- ráztam kezet vele.
-fiam gyere ki kérlek itt van Chalei most jött lánya-megnyikordult az ajtó és kijött rajta egy velem egy idős srác is. rövidre nyírt haja égnek állt a zselétől és egész jól kigyúrt testtel rendelkezett. kész Adonisz.....
-Hello Jacob Black vagyok.
-Avril Swan.szia.-Billy és Charlei már el is tűntek a szobából pedig baseball megy zajai szűrödtek ki. leültünk az asztalhoz.
-kérsz valamit enni,inni?
-nem köszönöm.
-mikor érkeztél ide?
-úgy 7 órája.
-értem. és eddig hogy tetszik?
-szép hely. nagyon tetszik. már most.-mosolyogtam.
-és meddig maradsz ha kérdezhetem
-hát még magam sem tudom.....-ekkor valaki csöngetett. Jacob felállt és kinyitotta az ajtót. az ajtón 4 srác jött be úgy néztek ki mint Jacob.
-hello haver, wow ki ez a szép idegen?-mosolygott rám az egyik
-Seth áll jár le.
-sziasztok Avril vagyok.-intettem nekik.
-hello én Paul Ryan
-Jared Costa
-Seth Clearwater
-Embry Call.-egész este beszélgettünk. elég jól szórakoztunk. 11-felé Charlei szólt hogy ideje indulni. elköszöntem mindenkitől. amikor kiléptünk sz ajtón Seth utánunk szólt.
-hé avril!-odafordultam-holnap gyere le a partra majd jó?
-oks. jó éjt
-jó éjt-hazamentünk és lefeküdtünk aludni. másnap reggel arra ébredtem hogy valaki/valakik beszélgetnek odakint......

TÁDÁM!!!!!!!!REMÉLEM HOGY TETSZETT. KOMIKAT ÍRJATOK LÉGY SZÍVES!

bevezető

FIGYELEM! amit most fogtok olvasni az lehet h hihetetlen de igaz! vannak benne dolgok amiket éltetekben nem gondoltátok volna h meg fog történni! VIGYÁZTAT! Aki elolvassa az tudni fogja az egész életemet! Csak az kezdje el olvasni ezt a könyvet aki igazán bízik magában!

-Avril Rosalia Swan!-hallottam egy rikácsoló hangot. a tanárnőm... a szemem felpattant és a fejemet is lassan felemeltem majd körbenéztem hogy hol vagyok, rá kellet jönnöm hogy az iskolába.....
- mi történt?-suttogtam Zorának
- óra van édes Csipkerózsikám.-vigyorgott. de ekkor már ki is csengettek. székek tologatása beszélgetés hallatszott körülöttünk a tanárnő még valamit mondott de mi nem értettük.- na nee már ez volt az utolsó óra ahol mellettem ülhettél...-csuklott el a hangja.
-jaj ne csináld Zora. hidd el majd visszajövök még és még látsz itt Barcelonában. sőt még itt a suliban is, és nem csak azon a falon ahova a rózsaszín habcsók kiteszi h ki volt a mai áldozata..-nevettem fel
-én értem de akkor is.....
-na Zora. tegnap már a tűzoltókat is kikelet volna hívni hogy eltakarítsák az a sok vizet onnan mit tegnap sírtunk! -mosolyogtam és megöleltem.Zora az egyetlen barátnőm aki egyben a legjobb is nah szóval ő az egyetlen olyan lány aki sóba állt velem amikor idekerültem. jaj nem is mondtam azt sem tudjátok hol vagyunk. ez itt a Barcelonában lévő boszorkány és varázsló iskola. és én ma este repülök ki Amerikába a Washington államban lévő Froksba megtudni ki is az én igazi apám. Anyám aki mint kiderült az apám unokatestvére de ő befogadott 3 éve halt meg agyvérzésben. itt élt Spanyolországban. de az apámmal sohasem találkoztam eddig... kint voltunk a parkolóban a kocsim amit még Zorától kaptam a 17 születésnapomra ami nem is olyan régen volt tőle kaptam egy Volvo xc60-ast hogy ne kelljen azzal a vén öreg robogóval mászkálnom. először ellenkeztem de aztán belegyeztem és ma már imádom egyszerűen ezt a kocsit. beültem és kihajoltam az ablakon. Zora könnyel megtelt szemével találkoztam. átöltem és egy búcsú puszit nyomta az arcára. a lelkemre kötötte hogy az erőmet semmilyen baromságar.
-jójó na tudod hogy nem fogom megígértem.elindultam a kocsimmal nagy nehezen hisz nem volt kedvem itt hagyni a majdnem szülővárosomat és azt a helyet ahol volt olyan személy aki beengedett a családjába és a testvéreként szeretett.

the first! :D

hello everybody!
sziasztok! wow hát megnyílt a blog ez pedig az ELSŐ bejegyzés!!!!! yuppijéé.. : )
szerintem még nem tudjátok h miről fog szólni a blog és remélem h kíváncsiak vagytok is rá...
nahát akkor el is kezdem az első beírásomat....: