extra mega giga hosszú fejezet!!!!!!!

Itt a fejezet remélem tetszeni fog. ez valami baromi hosszú lett csak nektek. ezért arra kérlek titeket hogy nagyon de nagyon de nagyon ssok komit írjatok!!!!!!!!!ha nem gyűlik össze erre a fejezetre legalább 4 komi addig nem hozok fejezetet bocsi de ezt most itt muszáj volt..:s lécci komit!!!!!!!!!!

Hogy ekkora hülyét mint én!!!!

annyira boldog voltam. még Bella undorító képe sem tudta elrontani a kedvemet. egyszerűen nem bírtam elaludni úgy hajnali kettőkor viszont sikerült megtalálnom az álmok mezejét. reggel csak úgy kiugrottam az ágyból. felkaptam egy egyszerű nadrág rövid ujjú összeállítást. majd nyomtam apu arcára egy puszit ami eléggé szúrt mert nem borotválkozott. amikor beértem a suliba csak Paulal találkoztam és vele is csak egy sziát váltottam és mentem tovább. amikor beültem a padba minden szem rám szegeződött.
-mi az? Forduljatok vissza! szerintem vettem fel ruhát szóval nem kell ilyen szemekkel nézni.-morogtam mire mindenki visszafordult. végigültem az unalmas francia órát majd a matekot, a kémiát és a biológiát. majd az ebédlő fel vettem az irányt. leültem az egyik üres asztalhoz és neki láttam a salátának nevezett zöld valaminek. valaki odakopogott, tudtam ki az de azért sem emeltem fel a fejemet.
-leülhetek?-kérdezte bájos hangon
-persze-morogtam
-annyira tudlak sajnálni. istenem te szegény-tette rá a kezét az enyémre amit n elhúztam.
-miért?-kérdeztem mégmindig a tányéromba beszélve
-te még nem is tudod? Istenem, nem is ő mondja meg  a szemedbe. ekkora szemetet!-nem értettem miről nyávog
-Ciara nyögd már ki hogy mit akarsz!-követeletem
-Seth csak egy fogadásból csókolt meg és az egészet lefotózták.-tette elém a telefon ahol én és Seth csókolózunk az ajtóba. össze voltam zavarodva. nem értettem miért mondja el ezt nekem Ciara amikor már máskor is keresztbe tett. de a fotó viszont összezavart.Majd tovább nyomta a telefonon a képeket és a másik képen viszont Seth ott pacsizott jó kedvűen a haverjaival.
-ez nem ő-suttogtam
-a fotó nem elég meggyőző?-kérdezett vissza
-miért?
-mit miért?
-miért mutattad meg ezeket
-mert Seth tegnap előtt velem volt-suttogta bűnbánó arccal.
-ezt hogy vegyem be?-kérdeztem hitetlenkedve
-ha nem hiszed hát ne hidd. de én csak szóltam-állt fel a csatlósaival együtt.én is fölálltam. fölkaptam a telefont az asztalról és a fiúk felé vettem az irányt.
-Seth egyet kérek.-mondtam mire ő rám emelete azokat a mélybarna szemeit.-az igazat-mondtam és letettem elé a mobilt.
-milyen igazat?
-Sokan beszélnek arról, hogy csak fogadásból csókoltál meg!
-ezt ugye nem hiszed el?-kérdezte és a kezét a kezemre tette amit én nagy nehezen elhúztam a kezmet.
-azt kértem, hogy az igazat mond el.
-Avril.......-kezdte el
-ne kérlek ne. megjártam már. találkoztál előttem Ciarával és utána fogadásból csókoltál meg vagy sem?
-a Ciarás igaz, de azt tisztázzuk kérlek hogy nem volt köztünk semmi.....-suttogta és belenézett újra a szemembe.
-akkor ez itt mi?-nyomtam tovább a telefon gombját és megmutattam azt a fotót ahol Seth és Ciara egymás szájpadlását fényezték........lehet hogy a kelleténél hangosabban mondtam
-ez nem én vagyok hidd el.-kért azokkal a szép szemeivel. de nem tudtam elhinni.
-szeretném, de nem megy. hogy lehettem ekkora hülye?-indultam kifelé. dühös voltam újra Ciarára.-te pedig!-mutattam rá.- egy utolsó ribanc vagy!-sziszegtem felé és elindulta, de Jared és Paul lefogott-engedjetek el-mondtam nekik amikor megbizonyosodtak arról, hogy nem tépem le a csaj fejét én pedig kivágtattam az erdőbe. nagyon dühös voltam Seth-re Ciarára az egész életemre. leugrottam a fa tetejéről. a hajam vörösen izzott a szemem pedig zölden világított.
-Avilr!-kiabálta Seth
-mi a f*szt akarsz? megint felültetni?-ordítottam
-ne. én soha nem aartalak felültetni.
-a kurva életbe. menj a francba Seth-kiabáltam az arcába, amit ő rezzenéstelenül tűrt. jogosan éreztem magamat dühösnek. lehet, hogy kívülről egy idióta elmebetegnek tűntem.
-nyugodj meg!
-a f*szt nyugodok meg. menj innen!
-nyugi-fogta le a kezemet mire én kirántottam a kezemet és lekevertem neki egy hatalmasat.
-és most takarodj!-sziszegtem az arcába. mire ő megint lefogott és neki nyomott egy fának-egedj el te szemét!!!!
-kérlek hallgass végig-kérlelt kicsit vérző szájjal. jó lehet, hogy a dühtől felnőtt bennem az erő és ezért tudtam felszakítani a száját egy pofonnal.
-nem érdekelsz nem érted?! undorító féreg vagy!-ordítottam az arcába és újra megütöttem.Jacob, Paul és Embry lefogott.-engedjetek el!-zokogtam.
-nyugi-fordított maga felé Jake és átölelt.-semmi baj. Seth, most menj haza-mondta békítően és Seth készségesen indult el, de előtte tett felém egy óvatos lépést mire én fel sziszegtem.
-elment?
-igen el-mondta amikor egyedül maradtunk
-akkora hülye barom vagyok. egy idióta ribanc vagyok. csókoózik fűvel-fával. komoylan ki kéne állnom a sarokra.-szipogtam
-ilyet ne mondj. Seth tuti nem tett ilyet. hidd el a legjobb haverom. kérlek hallgasd végig. múltkor is borzasztó volt amikor ordibáltatok egymással. teljesen összetört. nagyon szeret téged, csak ő erre még nem jött rá egészen mostanáig. imád. amikor farkasok vagyunk folyton rád gondol, hamarosan mi is perverz gondolatokkal fogunk rád nézni.-nevette. valahogy próbált felvidítani.
-hülye vagy ugye tudod?
-én csak az igazat mondom. na csinibaba mosolyogj-kérlelt.
-nem megy............
-beszélj vele, csak erre az egyre kérlek
-nem megy, vagyis nem tudom....
-na kérlek-vette elő a kiskutya nézést.
-de....
-semmi de. lent találkoztok 5-kor.-mondta
-Jacob...
-csssss-tette a számra az ujját.-csönd. és most irány haza mosd meg az arcod mert a szemfestéked szétfolyt. -törölgette az arcomat. majd a ház felé lökdösött-irány-kuncogta, mikor hazaértem rendbe tettem magamat és leültem a kanapéra és bámultam magam elé. úgy fél 5-kor felkeltem és kimentem a hátsó kertbe. erősen a partra koncentráltam és pár másodperccel később már ott is voltam. valaki már fent ült a kedvenc sziklám tetején. amikor felértem a legmagasabb szikla tetejére, megcsikordult a kő a talpam alatt mire ő odafordította a fejét majd vissza. közelebb léptem hozzá hogy jobban hallja amit mondok. habár tudtam hogy messzebbről is hallja.
-sajnálom......-suttogtam-hüyle voltam.
-nem én voltam -állt fel.-kérlek bocsájts meg. -térdre rogyott.
-Seth-én is térdeltem-nem voltál hülye. én voltam a barom aki nem hitt neked.
-kérlek ne mondd ezt. mind a ketten buták voltunk.-fogta két keze közé az arcomat.
-de.....-kezdtem bele, de nem tudtam befejezni mert megcsókolt. annyira lágyan, érzékien, hogy megint nem tudtam fiú vagyok-e vagy lány. Seth pár perc ledöntött a földre és rám tehénkedett de csak óvatosan. zihálva váltunk el egymástól. Seth még párszor hozzá érintette hozzá az ajkát az enyémhez. majd összeérintette a homlokunkat.
-hidd el imádlak és soha nem akarlak elveszíteni-nyomott egy puszit a számra.
-szerencsétlenek vagyunk-nevettem. átöleltem amire felkapott és megpörgetett.

-de legalább mind a ketten azok vagyunk-bevetette-soha nem éreztem magamat 16 évesen ennyire boldognak mint most.
-ezzel én is így vagyok.-mondtam mag újra megcsókoltam. mire ő előkapott egy virág csokrot a háta mögül. én pedig a nyakába ugrottam. újra felhőtlenül boldognak éreztem magamat.