fejezet..:D

 Sziasztok! Figyeljetek! Egyre kérlek titeket, arra hogy írjatok pár sort... tudom borzasztó ami íok, és unjátok.... de akkor írjátok meg hogy hagyd már abba! mert nem tudom hogy kit érdekli ez a történet.... légy szíves írjatok!!!!!

Senki sem tudja hogy merre vagyok, vagy lehetek. Talán Zora... Nem is baj hogy csak ő tudja.. És annak még inkább örülök hogy nem szegheti meg a suli helyének titkosságát. ahogy kiértem a repülő térről rögtön oda teleportáltam magamat a suli kapujához. a hatalmas nagy kovácsolt vas kaput alig bírtam kinyitni de nagy erőlködések árán, de sikerült kinyitni a kaput. majd szépen lassan magam után húzta a bőröndöt és megigazítva a vállamon a sporttáskámat a porta felé vettem az irányt. amikor oda értem a kis pulthoz, nem láttam senkit se.
-Jónapot! Avril Rosalinda Swan!-  mondta és a csöngőhöz akartam nyúlni ami a pultra volt kitéve. Nagyon reméltem hogy itt van még az a remélt személy akit annyira szeretek. Senki. megnyomtam a csöngöt, és vártam.
-Áhh szia Avril! - jött fel a pult Señor Brand.
-Szia!- viszonoztam a csontropogtató ölelést.
-Hogy, hogy itt vagy?
-őő hát fogalmazzunk úgy hogy haza jöttem vakációzni.- mosolyogtam kedvesen, nehogy valami is feltűnjön az öregnek... habár tudtam kevés sikerrel járok....
- nocsak nem jött be a nagy kontinens? vagy más?
-nagyon jó a hely meg minden- emeltem föl a fejemet az arcára pillantva. amikor kikerekedett szemekkel félbeszakított.
-hát veled meg mi történt?- nyúlt az a szemöldököm fölött lévő sebhez.- na gyere Avril beszéljük meg ezt Señor Brand kicsi portájának kuckójában....- vette el a bőröndöt a kezemből és a "kuckóba" húzta. megigazítottam a táskát ami a vállamon pihent majd elindultam utána. Brand bácsi olyan volt nekem mint valami pót nagypapi. kicsit kopaszodó, őszülő fejjel, csöppnyi sörhassal, hatalmas szível. Elvesztette a feleségét akit a fejvadászok öltek meg és az egyetlen lányát aki eltűnt.... neki sírtam vagy éppen tomboltam ki az összes lelki bánatomat, vele vészeltem át a nagynéném halálát. ilyenkor csinált Brand bácsi féle isteni kakaót mályva cukorral. két bögre kakaóval ültünk le a kanapéra. fölhúztam a térdemet és magam alá gyűrve rá ültem a lábamra.- mondjad drága Avrilem. mi történt veled? Ha lehet kezd az elején.
- Forks egy nagyon kedves kis apró, de csöndes helye. kevés ember...és el nem maradhatatlan természet fölötti teremtmények. van ott vámpír és...vérfarkas...-nyögtem ki nagy nehezen, majd föl álltam hogy kikeressek a táskámból egy ragtapaszt. és bevonultam vele a fürdőnek tervezett kis sarokba és a tükör elé állva éppen készültem fölrakni a ragtapaszt.
-úgy érzem hogy ezekkel a farkasokkal lesz valami.
-igen lesz....-sóhajtottam majd fölnyomtam a tapaszt a sebemre és vissza csoszogtam a kanapéhoz, fölkaptam a bögrémet és beleittam a a kalória nedűbe majd folytattam a mondandómat- hmm...szóval a  La Push az egy indián rezervátum Forks partja mentén,itt laknak a farkasok, a máik oldalt Forksban pedig Cullenék az az a vámpírok. igaz, ők nem táplálkoznak emberi vérrel még is határ van a két rész között....én a La Pushba jártam iskolába. volt ott egy Embry nevezetű srác... volt vele valami de nem nagy dolog... -itt nyeltem egy újabbat az italomból majd lehunytam a szememet a számat pedig össze préseltem, majd szép lassan kinyitottam.- utána jött Seth Clearwater.....ő már egy nagyobb falat. kedves, jó fej, helyes srác....együtt voltunk úgy 3 hónapig, de csalódtam benne.- sütöttem le újra szemeimet.
-mit csinált?- törte meg a csöndet.
- egyszer már össze vesztünk, de az ehhez képest pitiáner ügy volt.- nyeltem egy nagyot, majd folytattam- elmentünk bulizni, ittunk, ittam nem tagadom, azt sem hogy keveset. baromi sokat ittunk, és nagyon durván be voltunk rúgva, egy srác oda jött hozzám és pedig táncolni hívtam, egyre jobban rám mászott míg csak meg nem csókolt. tudom nem kellet volna de én viszonoztam, aztán Seth letépte rólam a srácot, én meg hisztizni kezdtem, hogy mégis mi köze van ahhoz amit én teszek. Nagyon dühös volt, nem csak rám... hanem a pasira is... a következő pillanatban már lendült is a keze és az arcomon csattant. tudom hogy be kellet volna neki vernem egyet, de nem ment. nem bírtam megütni, azért mert akkora megszégyenítés volt bennem- gondoltam vissza a jelenetre, majd összeszorított fogakkal próbáltam küzdeni az ellen a könnycsepp ellen ami éppen kicsordulni készült. végül sikerült vissza szorítanom. De akkora harag ébredt bennem amikor újra fölelevenítettem a pofont amit Sethtől kaptam, hogy majd fel robbantam.
-Avril- ölelt magához Brand bácsi- az alkohol rossz dolgokra kényszerít. szereted a fiút?
-éppen ez a baj... hogy most nem tudom, hogy szeressem vagy ne.......-sóhajtottam egy hatalmasat majd a vállára hajtottam a fejemet.
-mit érzel? -tette fel kicsi csönd után a kérdést?
-haragot, megbánást, fájdalmat
-és szerelmet?
-azt a leginkább..... de ez olyan másféle....
- ezt csak is te döntheted el... és tudod hogy hol?- tolt el magától- idebent-  tette a szívére a kezét, majd fölállt hogy megnézze ki  is az aki jött. én pedig gondolkodásba estem.... Haragudtam Sethre, sőt dühös voltam rá, de egyben szerelmes is. de nem tudtam hogy bízzak-e benne, mi van ha újra megtörtént, de lehet hogy csak az alkohol tette meg a hatást. de mi van hogyha nem és már nem szeret?- fölálltam és a vállamra kaptam a táskát és a bőröndöt a kezembe fogva mentem a szobám felé. amikor beléptem a tágas kollégiumi szobámba ledobtam az összes cuccomat az ágyam mellé. majd a fürdőbe mentem. a zuhany kabinban meg eresztettem a forró vizet. percekig élveztem és figyeltem amint a víz lemossa a koszt a bőrömről, és egyben ellazít. sírva csúsztam le a földre. Féltem,féltem hogy Seth már nem szeret, féltem hogy mi lesz ha vissza megyek és egy másik lányt talált magának, vagy az is lehet hogy a parton ül és éppen rám gondol és gyötrődik? nem akartam felhívni..... nemvolt energiám és lelkiismeretem beszélni vele.... lehet hogy Zorát föl kéne hívnom....de akkor meg Jacob kérdezősködne aztán meg Paul..... gyűlölöm magamat!!!! hisztis liba vagyok! elzártam a vizet és magra kentem a tusfürdőt. miután végeztem megtörülköztem és fölvettem a behozott sportmelltartót és a bugyit majd a derekam köré tekertem egy törülközőt. letöröltem a tükörről a párát és egy ronda lány köszöntött vissza rám a tükörből. a szeme vörös volt a sírástól. a szemöldököm fölött ott volt még mindig aseb a szám ahol fölszakadt kezdett beforrni. Miért megint magammal foglalkozok?? gondolat özönömből zaj ébresztett föl. lassan óvatosan az ajtóhoz settenkedtem és kikukucskáltam rajta, egy alak pakolászott nekem háttal. vissza fordultam és a kezembe tűzgolyót formázva indultam el a betolakodóm felé, mellé akartam dobni a golyót hogy megforduljon, de ő megelőzött és felém fordult.3
-ááá-sikítottam ijedteben pedig eldobtam a tüzet ami azonnal el is tűnt.
-css!-fogta be a számat.
-mi a fenét keresel itt?- léptem egyet hátrébb.
-megnéztem hogy hova jössz
-Jake ez nem jó ötlet..
-Zora küldött. hé...- fogta meg a szemembe lógó vizes tincseket és félre söpörte majd az állam alá nyúlva kényszerített hogy a szemébe nézzek, de én kerültem a tekintetét..-kérlek nézz rám- modnta határozottan, de mégis lágy hangon. lassan felé fordítottam kisírt vöröslő szemeimet.- hé.. mi történt?
-szerintem tudod- rogytam le az ágyra lehajtott fejjel.
-igen tudom- sohajtotta és ő is leült mellém.
-mit csináljak?- törtem meg a csöndet amibe eddig be voltunk burkolódzva
-ne tudom.... komolyan! Szereted? -fordultam felé én pedig fölálltam és egy gatyát és egy pólót előkerestem és magamra kaptam.
-azt hiszem igen-nyúltam a karkötőmhöz amit tőle kaptam- de nem vagyok benne biztos....
-az mit jelent?
-azt hogy.... szerelmes vagyok belé de félek. félek hogy mi van ha nem szeret... és tudod mi a legrosszabb az egészben? az hogy minden ilyesfajta gondolatom mi van ha-val kezdődik...
-akkor jelentsd ki!- állt fel az ágyról és közelebb jött a tükörhöz ami a szekrényem belső felén volt felerősítve.
-nem megy...-nyögtem ki fájdalmasan
-nem baj....-simított végig a hátamon Jake
-itt alszol?-kérdeztem kicsi csönd után a tükörkbe nézve
-ha lehet.- mosolygott halványan
-persze. adjak....-kezdtem bele de ő az ágy mellett lévő sporttáskájára mutatott...- ok. használj mindent a fürdőben adok törülközőt.- nyomtam a kezébe az anyagot majd a fürdőből kivonultam de ő megragadta a kezemet és maga felé fordított.
-szeret téged!- mondta a szemebe nézve őszintén.
-elhiszem- indultam ki újra és kiültem az erkélyre a csillagokat bámulva.